Anita Boza - Elsikkasztott szerelem
2023.03.07
ROMANTIKUS / EROTIKUS
A legkevésbé sem szeretnék senkit megbántani, de őszintén megvallva, ha valami miatt kifejezetten ódzkodtam ettől a könyvtől, az a borítója. Számomra már túlzottan ponyva kisugázása van, amolyan szappanopera jellegű az egész, de abból az elviselhetetlen fajtából, amit kizárólag hang nélkül tudnék nézni, és max. 1 percig.
A kihívásra olvasott könyveimnél viszont a választást a terjedelmük alapján hoztam meg, méghozzá úgy, hogy az adott szerző könyvsorozatai első köteteinek és az önálló köteteinek oldalszámát tekintve melyik regénye jelenleg a legrövidebb. És ezért került erre a kötetre a választásom Anita esetében...
Viszont a borító miatti ellenszenvem végett nem kicsit aggódtam, hogy ezen kötet esetében is ezt a választási taktikát alkalmaztam - de a szükség nagy úr, és bizony időm az nagyon kevés van, recenziós példányom viszont rengeteg, így amely könyveket direkt a kihívásra kellett vásárolnom, ott győzött a minimum terjedelem.
A kihívásra olvasott könyveimnél viszont a választást a terjedelmük alapján hoztam meg, méghozzá úgy, hogy az adott szerző könyvsorozatai első köteteinek és az önálló köteteinek oldalszámát tekintve melyik regénye jelenleg a legrövidebb. És ezért került erre a kötetre a választásom Anita esetében...
Viszont a borító miatti ellenszenvem végett nem kicsit aggódtam, hogy ezen kötet esetében is ezt a választási taktikát alkalmaztam - de a szükség nagy úr, és bizony időm az nagyon kevés van, recenziós példányom viszont rengeteg, így amely könyveket direkt a kihívásra kellett vásárolnom, ott győzött a minimum terjedelem.
Így álltam hát neki ennek a könyvnek...
...és már az első fejezetet olvasván megfeledkeztem minden vele kapcsolatos ellenszenvemről, és beszippantott a történet!
Imádtam Anita írói stílusát, a könyvben megvillantott szemléleteit, a karakterekbe vetített humorát, és azt, amilyen habitussal felruházta őket.
Egy iciri-picirit a sztori nálam sántított, bár én nagyon kritikus vagyok az ilyen "filmbe illő" történetekkel - azaz melyekre csípőből rávágjuk, hogy "ilyen nincs, csak a filmekben".
Nos, e tekintetben az Elsikkasztott szerelem egyes aspektusaiban kötéltáncot járt nálam, és épp hogy nem lépte át azt a határt, ami túlzottan valóságtól elrugaszkodottá tette volna a történet kalandos vonalát. Itt leginkább a sikkasztásos sztorira gondolok, hogy mi- miért- és hogyan történt, + arra, hogy az egyik főszereplőt az ő legjobb barátja felkéri a szerelme "dublőrjének" (*lásd fülszöveg), amit csak így nézve szimplán nevetséges ötletnek tartana az ember, ám a könyvet olvasva már sokkal több értelmet nyer, azaz Anita egész okosan megoldotta, hogy hogyan legyen egy brutál nagy hülyeségnek értelme... És még mielőtt valaki kiforgatná, ezt komolyan dícséretként mondom!
Mindig, mikor már hajoltam volna a fal felé, hogy beleverjem a fejemet, a szerző előtudott rukkolni olyan ok-okazati tényezőkkel, amik végül mégiscsak megóvtak az amúgy számításba vett kellemetlenségektől. Úgyhogy rengeteget csalódtam e könyv olvasása közben - de csakis pozitívan!
Hát igen... le sem tagadhatnám, hogy az olvasása előtt tele voltam előítéletekkel... de ezt 100%-osan letudtam vetkőzni, mert olyan szinten élveztem az olvasását, mint talán még egyetlen ilyen jellegű kötetét sem.
Anita humora páratlan, a stílusa kifejezetten szimpatikus és megnyerő volt számomra. Egy nagyon tehetséges írót ismertem meg a személyében e könyve által, és bármilyen borítóval is ruházná fel a többit, ezentúl egyiktől sem fogok tartani!
A fülszöveg a sztoriról szerintem eleget elárul, inkább annyival bővíteném ki, hogy Anita nagyon profi módon írta meg a karaktereket, és az ő történetbeli fejlődésüket. A főszereplők, és egyes mellékszereplők tekintetében egyaránt...
Eve egy nagyon pimasz, kivételesen okos, nagyszájú, intelligens humorral megáldott nő, aki kicsit sincs tisztában azzal, hogy ezen érdemei mellett még elképesztően vonzó is - azaz sokkal inkább önbecsülési problémái vannak, sem mint hogy beképzelt lenne.
Daniel pedig egy igazi "Szívkirály", és imádtam, hogy Anita nem ódzkodott "szívkirályi" stílusban "gondolkodni", mikor az ő szemével kellett láttatnia a dolgokat, és az ő fejével gondolkodnia és megszólalnia.
Azaz tökéletesen teljesítette a férfi-női stílus- és gondolkozásbeli különbségeket, azok negatívumaival és pozitívumaival egyaránt - ami egy ilyen regény esetén nagyon sarkallatos, hisz' kevés az annál zavaróbb, mikor pl. egy "macsó" valójában nőiesre van írva...
A cselekmény pörgős és izgalmas, bár ami engem illet, én a dialógusokért voltam odáig- meg vissza. Ha valamiben, hát ebben is kiemelkedőnek vélem Anitát.
Idő közben pedig az #olvassteis projekt kapcsán készítettem vele egy mini-interjút:
...és már az első fejezetet olvasván megfeledkeztem minden vele kapcsolatos ellenszenvemről, és beszippantott a történet!
Imádtam Anita írói stílusát, a könyvben megvillantott szemléleteit, a karakterekbe vetített humorát, és azt, amilyen habitussal felruházta őket.
Egy iciri-picirit a sztori nálam sántított, bár én nagyon kritikus vagyok az ilyen "filmbe illő" történetekkel - azaz melyekre csípőből rávágjuk, hogy "ilyen nincs, csak a filmekben".
Nos, e tekintetben az Elsikkasztott szerelem egyes aspektusaiban kötéltáncot járt nálam, és épp hogy nem lépte át azt a határt, ami túlzottan valóságtól elrugaszkodottá tette volna a történet kalandos vonalát. Itt leginkább a sikkasztásos sztorira gondolok, hogy mi- miért- és hogyan történt, + arra, hogy az egyik főszereplőt az ő legjobb barátja felkéri a szerelme "dublőrjének" (*lásd fülszöveg), amit csak így nézve szimplán nevetséges ötletnek tartana az ember, ám a könyvet olvasva már sokkal több értelmet nyer, azaz Anita egész okosan megoldotta, hogy hogyan legyen egy brutál nagy hülyeségnek értelme... És még mielőtt valaki kiforgatná, ezt komolyan dícséretként mondom!
Mindig, mikor már hajoltam volna a fal felé, hogy beleverjem a fejemet, a szerző előtudott rukkolni olyan ok-okazati tényezőkkel, amik végül mégiscsak megóvtak az amúgy számításba vett kellemetlenségektől. Úgyhogy rengeteget csalódtam e könyv olvasása közben - de csakis pozitívan!
Hát igen... le sem tagadhatnám, hogy az olvasása előtt tele voltam előítéletekkel... de ezt 100%-osan letudtam vetkőzni, mert olyan szinten élveztem az olvasását, mint talán még egyetlen ilyen jellegű kötetét sem.
Anita humora páratlan, a stílusa kifejezetten szimpatikus és megnyerő volt számomra. Egy nagyon tehetséges írót ismertem meg a személyében e könyve által, és bármilyen borítóval is ruházná fel a többit, ezentúl egyiktől sem fogok tartani!
A fülszöveg a sztoriról szerintem eleget elárul, inkább annyival bővíteném ki, hogy Anita nagyon profi módon írta meg a karaktereket, és az ő történetbeli fejlődésüket. A főszereplők, és egyes mellékszereplők tekintetében egyaránt...
Eve egy nagyon pimasz, kivételesen okos, nagyszájú, intelligens humorral megáldott nő, aki kicsit sincs tisztában azzal, hogy ezen érdemei mellett még elképesztően vonzó is - azaz sokkal inkább önbecsülési problémái vannak, sem mint hogy beképzelt lenne.
Daniel pedig egy igazi "Szívkirály", és imádtam, hogy Anita nem ódzkodott "szívkirályi" stílusban "gondolkodni", mikor az ő szemével kellett láttatnia a dolgokat, és az ő fejével gondolkodnia és megszólalnia.
Azaz tökéletesen teljesítette a férfi-női stílus- és gondolkozásbeli különbségeket, azok negatívumaival és pozitívumaival egyaránt - ami egy ilyen regény esetén nagyon sarkallatos, hisz' kevés az annál zavaróbb, mikor pl. egy "macsó" valójában nőiesre van írva...
A cselekmény pörgős és izgalmas, bár ami engem illet, én a dialógusokért voltam odáig- meg vissza. Ha valamiben, hát ebben is kiemelkedőnek vélem Anitát.
Idő közben pedig az #olvassteis projekt kapcsán készítettem vele egy mini-interjút:
...amiben elárulta, hogy az állatvédelem/környezetvédelem témáját valamilyen formában minden regényébe belecsempészi. Nos, bár én még csak ezt az egyet olvastam tőle, de itt is az egyik karakterénél nagyon fontos jegyként mutatkozik meg, ami a történet folyamán itt-ott felmerül, és a zárójelenetnél is lényeges szerepet kap. Anita ezen írói sajátosságával pláne lekötelezettjévé tett, mint olvasót - hisz' legalább annyira szívügyem ez a téma (az állat- és környezetvédelem), mint ahogy a jelek szerint az ő számára is.
Nagyon örülök, hogy olvashattam tőle, és hogy a választásom erre a könyvére esett - bármennyire is tartottam tőle.
Gratulálok a szerzőnek az eddig elértekért, és további sok sikert kívákok!
Nagyon örülök, hogy olvashattam tőle, és hogy a választásom erre a könyvére esett - bármennyire is tartottam tőle.
Gratulálok a szerzőnek az eddig elértekért, és további sok sikert kívákok!
(Az eredeti bejegyzés e könyvről 2023. februárban íródott.)