Fedina Lídia - Bűbájpalota 1-2.
2023.03.25
MESEREGÉNY sorozat
1, Az elixír
Egy kívül-belül aranyos könyv, viszont meseregény lévén bajban vagyok, hogy mely korosztálynak ajánlhatnám igazán. Sok szempontból a nagyobbacska óvódásoknak is tetszene (a mókás karakterek és talán a csibész nyelvezet miatt leginkább), viszont úgy vélem, hogy nekik ezt a történetet nehezebb falat lenne megérteni, és a cselekményét nyomon követni (sok szereplős, sok helyszínes, pörgős sztori). Talán úgy mondhatnám, hogy érettebb gondolkodású ovisoknak és a kisebb iskolásoknak válhat kedvencévé, azaz az 5-10 éves korosztálynak. Azon szülők, akik épp bajban vannak, hogy milyen könyvet olvassanak fel gyerkőceiknek esténként, mert pl. az egyik még kicsi, de a másik már nagyobbacska, talán ez a könyv egy megoldás lehet. Lesznek kérdéses momentumok, amiket majd valószínűleg magyarázni kell a piciknek, de legalább a nagyobbak segíthetnek. Máskülönben olvasni már jól tudó tizenéveseknek is megfelelő gyakorlást nyújthat, ezügyben kifejezetten izgalmas lehet számukra az itt-ott változatos betűtípusú szöveg miatt is.
A szókincsen néhol meglepődtem, hisz' vannak, ahol gúnyolódnak-csúfolódnak egymással a karkaterek, amolyan ugratás szerűen, ami bár nálam még "belefért a keretbe", de a kritikusabb szülők nem biztos, hogy "díjazni" fogják. Viszont mindezek mellett a szerző olyan "hasznos", a gyerekek számára valószínűleg még idegen szavakat is beleszőtt a történetbe, amikkel nagyon "jótékonyan" bővítheti a kicsik szókincsét, mindezeket pedig játékos módon gyakran el is magyarázza, hol egy-egy karakter által, hol pedig narrátorként.
A szókincsen néhol meglepődtem, hisz' vannak, ahol gúnyolódnak-csúfolódnak egymással a karkaterek, amolyan ugratás szerűen, ami bár nálam még "belefért a keretbe", de a kritikusabb szülők nem biztos, hogy "díjazni" fogják. Viszont mindezek mellett a szerző olyan "hasznos", a gyerekek számára valószínűleg még idegen szavakat is beleszőtt a történetbe, amikkel nagyon "jótékonyan" bővítheti a kicsik szókincsét, mindezeket pedig játékos módon gyakran el is magyarázza, hol egy-egy karakter által, hol pedig narrátorként.
Történetét tekintve egy nagy kaland részesei lehetünk, amiben egy elixír jár kézről-kézre. Először egy csínnyel került el a megalkotójától, a tolvajtól pedig ismét egy csínnyel jutott tovább 2 másik csibész karakterhez. Voltaképp a történet nagy részében senkinek semmi szüksége az elixírre, inkább csak az értéke, ami önzőségre és meggondolatlan cselekedetekre sarkallta elrablóit, ezzel furcsábbnál-furcsább szituációkba sodorva önmagukat, míg végül be nem teljesítette az elixír a célját, mindamellett, hogy károkat is okozott. A könyv végébe rejtette igazán a szerző a mese tanúlságát: hiába hasznos, és hiába bír gyógyító erővel egy elixír, ha mindemellett veszélyes is. Túl kockázatos a létezése, mert ha rossz kezekbe kerül, visszafordíthatatlan károkat okozhat.
Mikor ennek belátására jutott az egyik főbb karakter, megtette azt, amit a többiek nem bírtak volna megtenni: az értéke ellenére is elengedte. Hogy ezt miként értem? Ha elolvassátok, megtudjátok!
...és lett egy kedvenc részem a könyvből. Mióta olvastam, szállóigévé vált nálam:
"Felfogásítisz buggyantuszban szenvedsz. Magyarán: Zűrzavarórum van a fejedben!"
Mikor ennek belátására jutott az egyik főbb karakter, megtette azt, amit a többiek nem bírtak volna megtenni: az értéke ellenére is elengedte. Hogy ezt miként értem? Ha elolvassátok, megtudjátok!
...és lett egy kedvenc részem a könyvből. Mióta olvastam, szállóigévé vált nálam:
"Felfogásítisz buggyantuszban szenvedsz. Magyarán: Zűrzavarórum van a fejedben!"
2, A Bűbájpalota lerombolása
A könyv első negyedénél járva majdnem biztosra vettem, hogy a sorozat 1. kötetéhez hasonlóan egy bár kissé zűrös, de nagyon aranyos történetet rejt magában, ami kicsiknek-nagyoknak egyaránt kedvére lehet.
Viszont minél tovább haladtam a sztoriban, annál "komolyabbra" fordult a cselekmény, és valamelyst a hangnem is. Ez a kötet az elsőhöz képest kevésbé volt szórakoztató a szó "mókás" értelmében. Némileg gyanakodtam erre a címből is, hisz' egy "Bűbájpalota lerombolása" talán nem lehet túl vidám dolog...
Viszont ez még az előzőnél is gazdagabb kalandokban, és olyan szövevényesre, csavarosra írt történetet foglal magába, amihez szerintem már komoly koncentráció kellene a gyerekektől szülői felolvasás esetén, vagy fejlett értő-olvasás, ha a gyerek önállóan olvasná.
Meglátásom szerint ez egy jó és izgalmas meseregény, ami van olyan jól felépítve és megírva, hogy kisebb változtatásokkal már a meseregény kategóriát elhagyva akár fantasy-vá is avanzsálhatott volna.
Ha meg a szerző kicsit könnyedebbre, mókásabbra írta volna, jobban kedvezhetett volna a fiatalabb korosztálynak, ha pedig egy cseppet még ennél is "kevésbé gyerekesebb" karakterekkel játszatta volna el a történetet, akkor pedig ennél egy fokkal komolyabb ifjúsági fantasy is simán kinézhetne most belőle.
Volna, volna, volna, volna...
Részemről ettől még nem lett rosszabb ez a kötet, mint a másik, csak nem erre számítottam.
Amire a sorozat következő köteteinek írásánál viszont nem ártana odafigyelni, hogy a karakteri sajátosságokat jó lenne a történetben is megjeleníteni, nem csak "elmondani". Gondolok itt olyanra, hogy egy árnytündér ne csak beszéljen arról, hogy mire is képes egy árnytündér, hanem vegye is hasznul a tudását. Tessék "árnytündérkednie"! Ahogy a varázsló is varázsol, stb.
Azt hiszem, hogy Lídia köteteivel többen úgy lehetünk, hogy sokkal inkább gyerekesebb gyerekmesére számítunk, mikor a kezünkbe vesszük őket. Mármint úgy értve, hogy kisebb korosztály részére gondoljuk, azaz 5-10 éveseknek. Ezt a kötetet viszont 10-14 éveseknek tudnám ajánlani - nekik viszont szívesen, akár a most közelgő húsvétra is!
Két idézetet írtam ki a könyvből:
"Otil szeméből előbuggyantak a tehetetlenség könnycseppjei."
"Zsizsi látta, hogy ezekkel a menekülőkkel nem érthet szót, mert a félelem elvette az eszüket."
Örülök, hogy olvashattam, és további sok sikert a szerzőnek!
Viszont minél tovább haladtam a sztoriban, annál "komolyabbra" fordult a cselekmény, és valamelyst a hangnem is. Ez a kötet az elsőhöz képest kevésbé volt szórakoztató a szó "mókás" értelmében. Némileg gyanakodtam erre a címből is, hisz' egy "Bűbájpalota lerombolása" talán nem lehet túl vidám dolog...
Viszont ez még az előzőnél is gazdagabb kalandokban, és olyan szövevényesre, csavarosra írt történetet foglal magába, amihez szerintem már komoly koncentráció kellene a gyerekektől szülői felolvasás esetén, vagy fejlett értő-olvasás, ha a gyerek önállóan olvasná.
Meglátásom szerint ez egy jó és izgalmas meseregény, ami van olyan jól felépítve és megírva, hogy kisebb változtatásokkal már a meseregény kategóriát elhagyva akár fantasy-vá is avanzsálhatott volna.
Ha meg a szerző kicsit könnyedebbre, mókásabbra írta volna, jobban kedvezhetett volna a fiatalabb korosztálynak, ha pedig egy cseppet még ennél is "kevésbé gyerekesebb" karakterekkel játszatta volna el a történetet, akkor pedig ennél egy fokkal komolyabb ifjúsági fantasy is simán kinézhetne most belőle.
Volna, volna, volna, volna...
Részemről ettől még nem lett rosszabb ez a kötet, mint a másik, csak nem erre számítottam.
Amire a sorozat következő köteteinek írásánál viszont nem ártana odafigyelni, hogy a karakteri sajátosságokat jó lenne a történetben is megjeleníteni, nem csak "elmondani". Gondolok itt olyanra, hogy egy árnytündér ne csak beszéljen arról, hogy mire is képes egy árnytündér, hanem vegye is hasznul a tudását. Tessék "árnytündérkednie"! Ahogy a varázsló is varázsol, stb.
Azt hiszem, hogy Lídia köteteivel többen úgy lehetünk, hogy sokkal inkább gyerekesebb gyerekmesére számítunk, mikor a kezünkbe vesszük őket. Mármint úgy értve, hogy kisebb korosztály részére gondoljuk, azaz 5-10 éveseknek. Ezt a kötetet viszont 10-14 éveseknek tudnám ajánlani - nekik viszont szívesen, akár a most közelgő húsvétra is!
Két idézetet írtam ki a könyvből:
"Otil szeméből előbuggyantak a tehetetlenség könnycseppjei."
"Zsizsi látta, hogy ezekkel a menekülőkkel nem érthet szót, mert a félelem elvette az eszüket."
Örülök, hogy olvashattam, és további sok sikert a szerzőnek!
Ha beszereznéd, itt keresd:
