Ferenc K. Zoltán: A Fekete Kolostor

2023.06.25

TÖRTÉNELMI FIKCIÓ / HORROR / KALAND / FANTASY / AKCIÓ

A szerző ezúttal egy vadnyugati világba kalauzolja olvasóit, 1866-ba, Texasba és Mexikóba, egy politikai korrektséget mellőző fiktív történettel, méghozzá egy nagyon színes felhozatalú szereplőgárdával. Egy seriff és annak helyettese, egy néger bandita, egy bérgyilkos testvérpár, egy skalpvadász, egy texasi "lebuj" fogadósa, és még papok, apácák, indiánok, és... hát van, amit inkább meghagyok meglepinek. 
A tekintetben is változatos, hogy itt több nemzetiségű karakter is fel-fel bukkan. A seriff pl. egy (magyar) 1848-as szabadsághacos, aki végül(?) az Egyesült Államokban telepedett le. De akadnak itt franciák, spanyolok, és osztrákok is, na meg papok egyenesen Rómából.
Ebből adódóan csak 1-2 esetben, és csak 1-2 szó erejéig, de megbújik a szövegben több nyelv is (német, francia, spanyol, és persze latin). Ez nekem kifejezetten tetszett, számomra így méginkább érdekessé lettek téve a dialógusok.

No de, jöjjön egy kis feketeleves...
A könyv kb. első harmada.
Nem mondanám, hogy nem jó, mert amúgy tetszett! Viszont sok általam vélt hibát találtam benne. Azért mondom általam véltnek, mert pl. a szerző bétaolvasóinak ezek valószínűleg nem tűntek fel, és könnyen lehet, hogy az olvasók többsége úgyszint nem fogja észrevenni, vagy hibának vélni őket...

Az egyik a fogalmazását érinti. Gyakran szúrt szemet, hogy egy-egy mondatban, vagy kisebb bekezdésekben szóismétlés fordult elő. Nem volt vészes egyik eset sem, viszont szerintem mindegyik kiküszöbölhető lett volna.

A másik pedig az atmoszférát illeti...
A könyv elején szinte minden jelenet hangulatteremtésének alapját a nyikorgó padló, és a megsárgult kendővel izzadt pofit törölgető karakterek adják. Ha 2x-3x fordult volna elő a történet során ez a két elem, akkor még oké. De a könyv elején ennél jóval többször találkoztam velük. Talán nem baj, de én, mint olvasó, nagyobb kreativitást igényeltem volna ezügyben.

Ismerve a szerző eddigi munkáit, tudom, hogy a XX. században játszódó sztorik nagyon fekszenek neki. Emiatt úgy sejtem, hogy ezen "hibák" leginkább annak tudhatóak be, hogy egy egészen új terepre lépett e könyv történetével, és még bele kellett rázódnia a dologba. Voltaképp nem is csak sejtem, hanem biztosra veszem, ugyanis a könyv első harmadán túljutva már elhagyta ezeket a kissé amatőr jellegű vonásokat, és mintha sokkal otthonosabban kezdte volna érezni magát e története világában is. A western feelinget amúgy leginkább az akciójelenetek hozták el számomra, és azok sikerültek is olyan jóra, hogy bőven kárpótolva voltam.

Összességébe nézve egy nagyon-nagyon jól kigondolt történet, kiválóan megírt cselekménnyel, és kellőképp kidolgozott karakterekkel. Olvasás közben előbb-utóbb mindegyikőjük háttértörténetét megismerjük, amik nagyon szoros összefüggésben vannak a jelen eseményekkel, és minden szál mesterien kapcsolódik egymáshoz, majd ugyancsak mesterien zárulnak is le. Talán azért is lett a könyv elején az atmoszféra kevésbé jól kidolgozva, mert az egészét tekintve a cselekmény rengeteg melót igényelhetett, és inkább annak tökéletesítésre ment rá a szerző. Ez viszont határozottan érezhető, mert az elejétől a végéig tényleg profi módon lett kialakítva.
A dialógusok terén is brillírozott, a legtöbb kedvenc jelenetem párbeszédekhez köthető. Alapvetően egy elég horrorisztikus sztoriról van szó, de a karakterek szövegeivel némi humoros rafinériát is kapott, amivel igencsak befogadhatóbbá lett téve a nem kifejezetten horrorkedvelők számára is.

A történetbe nagyon szépen vannak belefűzve a szerző BLM-mozgalommal kapcsolatos gondolatai, viszont ez a sztori leginkább a vallásra van kiélezve.
Vallási fanatizmus, "igaz" és "hamis" hit.
Katolikus létem, a fiatalabb korom vasárnapi szentmiséinek részvétele, és a hittan órák ellenére sem váltam buzgó kereszténnyé, és mint sokaknak, nekem is megvannak a magam gondolatai, ami ezt a vallást illeti. Köztük pl. az, hogy rengeteg titok és hazugság övezi, és sok tekintetben ki van színezve mondjuk a biblia története is.
A szerző nagyjából erre reagált e könyvével, és lemosva a sokak fejében élő bárányfelhőkön csücsülő kedves és gyönyörű angyalkás képet, betekintést mutat egy a többség által egyáltalán, vagy csak kevésbé ismert verzióba (Dániel evangéliuma, jubileumok könyve), amit sokkal inkább félne az emberiség, sem mint hogy vágyna rá.

Elképesztő kutatómunka van ebben a könyvben, rengeteg súlyos mozzanattal és meglátással, aminek "valódiságáról" nagy valószínűséggel csak az ebben a témában jártas olvasói lehetnek tisztában. Ezen utalásokba való belegondolás nélkül viszont "szimplán" egy kalandos történelmi-horror-fantasynak is minősíthető, amit tökéletes lehet puszta szórakoztató irodalomként is olvasni, azaz ne rettenjen vissza senki a könyv teológiai mibenlététől! 

A sztoriról a fülszöveg szerintem eleget elárul, emiatt nem részletezem jobban...

Az általam vélt hibák ellenére pedig Feri ezen könyve is nagyon tetszett, és remélem, hogy még sok olvasó így lesz vele, mert nagyon szeretném a folytatását is olvasni. Ehhez pedig tökéletes lezárást kapott a kötet, ritkán dobban meg úgy a szívem, mint itt az utolsó fejezetet és az epilógust olvasván. Tényleg... egyszerűen szuper lett! 

Ez a könyv érdekes, elgondolkodtató, izgalmas, és van, hogy humoros, néhol pedig egészen borzalmas és iszonytató... amilyennek egy kalandos történelmi-horror regénynek lennie kell!

Összesen 38 számomra tetsző/megfogó részt/idézetet gyűjtöttem ki e kötetből, aminek egy részét a könyv moly.hu-s adatlapjánál olvashattok: https://moly.hu/konyvek/ferenc-k-zoltan-a-fekete-kolostor/idezetek
...a többivel pedig a kiadó felületein találkozhattok majd. 

Gratulálok a szerzőnek, sok olvasót kívánok e kötetének is, és várva-várom a történet folytatását! 

Smink és Frizura: Beki Andrea
Stúdió: Studio Lightroom 
Fotó:
Balla Nóra fényképész - grafikus