Gabriel Russ - A tigris szeme
2022.05.25
KALAND
A borító egyszerű, de nagyszerű.
Nekem is volt egy 7-8 évig tartó tigris (és nagymacska) imádó korszakom (a plüssállataim 98%-a tigris volt, a kedvenc mesém meg az oroszlánkirály), így a borító már épp elég volt, hogy felkeltse a figyelmem.
A fülszöveg is teljesen jó, bár a témát illetőleg egy picit hezitáltam. Valahogy nem akartam kegyetlen orvvadászokról olvasni... filmekben nagyon nehezen viselem a kemény horrort az ijesztő és durva gyilkolászós jelenetekkel, de állatbarátként, amikor állatokat kínoznak-gyilkolnak, azt mégnehezebben.
Szóval, az említett hezitálásom után úgy döntöttem, hogy a "félelmem" ellenére is engedek a kíváncsiságnak, és beszerzem (méghozzá magától az írótól! Bi-bi-bííí ).
Így hát kezdeném is a helyleírásokkal kapcsolatban a szót.2 komolyabb ilyen volt, és az első egy bengáli-öböli erdőről szólt. Eskü', nem vagyok oda az oldalakon át tartó leíró részekért. De ez... úgy magával ragadott, hogy elképzelni sem tudjátok! Kicsit natgeo./animalplanet feeling volt, de egy olyan narrátor elbeszélésével, aki rengeteg színt visz stílusával az amúgy is nagy szín-milliőbe. Frankón leesett az állam. Hát még mikor ebből a meghitt oldalakból egy hirtelen eldurranó vadászpuska véres brutalitást festett,- na... Ügyes vagy Gáborom, amellett, hogy elment az étvágyam az akkori ebédemtől, a vérem is felforrt a "gyász" okozta dühtől! És ezt bizony így kellett. Ebben a könyvben ez így volt jó!
Na vissza a helyekhez. BUDAPEST
Ééés... bizony beigazolódott a megérzésem, nem igen lettem megkímélve az állatokkal szembeni brutalitástól (mondjuk az emberek közöttitől sem). De 'jába szegény, ez kellett a hitelességhez. Mivel ez nem mesekönyv. Ha a történetnek nem is, de amiről alapjaiban szól, annak megvannak a valóság alapjai. És sajnos ez gyakran nagyon "csúnya".
Viszont vannak benne szép dolgok is! A természeti adottságain és a gyönyörű állatokon túl, lett bele fűzve némi romantika... Ha eddig nem tudtátok, most kimondom: nem vagyok valami romantika fan. Olvasok azt is, de... nem a szívem csücske.Ennek ellenére azt mondom, ebbe a könyvbe kellett! Kellett, ami még egy kicsit lágyít rajta. - Lágyít a kegyetlen valóságon. És nagyon jól esett, mert nem az igazán szirupos, ömlengős formában kapott szerepet, hanem a kellemes, és már hosszú ideje a mélyben lassan megteremtődő, és csak most bimbódzó módon. Adam és Eve kapcsolata jó ideig inkább csak bensőséges, mint "szerelmetes", és szerintem pont ezzel a "tapintatossággal" megmelengetheti még a legridegebb szíveket is. Szóval úgy, hogy nem tolakodó és nem (még számomra sem) idegesítő. Továbbá a könyvnek egy jó része a családi-rokoni kapcsolatuk alakulásának történetét is leírja. És bár erre se nagyon számítottam, mikor belefogtam az olvasásába, egyáltalán nem bántam.
Pár pontjában emlékeztetett a "Pi élete" c.filmhez, pl itt is van költözés, és persze tigris (nem is egy). + egyes fejezetek Indiában játszódnak... és kb ennyi a közös pont! Maga a hangulata és a témája merőben eltérő.
...és ha már téma, pár szót megemlítenék róla:Hiába "nehéz ügy", őszintén örülök, hogy ezzel kapcsolatban jött meg Gabriel írhatnékja. Bár ő Indiába és (🎶Ó-ó-ó-) Afrikába vitt el minket ahhoz, hogy betekintést nyerjünk az ilyen jellegű problémákba, de ha úgy vesszük, nem kell messzire mennünk. (Jó, itt nem a fajok kipusztulása fenyeget, viszont rengeteg pl a bántalmazás.) Sokunknak sajnos elég csak a szomszédhoz átnéznie. Kutyák, macskák, haszonállatok, vagy díszállatok... teljesen mindegy melyiket nézzük, hihetetlen nagy gondok vannak az emberek fejében. Gyakran csak a tudatlanság (a szakértelem- és következetesség hiánya) végett, de van, hogy a primitív szemlélet és az empátia minden hiánya miatt esik rengeteg állat eszméletlen brutalitás, kínzás, és sajnos nem egyszer "gyilkosság" áldozatául. És most nem a haszonállat "feldolgozására" gondolok. (Nem vagyok vegetáriánus...) Hanem egyszerű "dolgokra", kezdve a tartáskörülményektől a nevelésen át a velük való együttélésig/munkáig. A pincsikutyától a tejhasznú marhán át a díszhalakig. Bőven lenne miről beszélni e témában a hazai állapotokról is.
Nem tudom, hogy erre mennyire érett meg a világ... De "A tigris szeme" egy jó kezdő lépés. Aki szereti az állatokat-tigriseket, annak azért érdemes elolvasni, aki nem, annak meg azért. Mindamellett, hogy teljes körű olvasói élményt nyújt - vannak benne kisebb humorral ízesített részek, kisebb akció, kisebb romantika, KIS dráma tragédiával, sőt, némi misztikum is lett belecsempészve - viszont aki ódzkodna tőle, nem kell aggódnia, mert nem követi folyamatosan a történetet, hanem csak az utolsó fejezetekben (2 alkalommal) van belefűzve. És mindamellett, hogy izgalmas és érdekes, szinte minden egyes pontjában ad elgondolkodtatnivalót is!
A legvége egy elég nagy fordulatot tartogatott számomra. Többé-kevésbé spoiler mentesen úgy tudnám mondani: éééén azt hittem, hogy egy másik női karakterrel boronálódik majd össze az ott írt pasi karakter. De tetszett a "megoldás", így szépen a helyére került minden egy igazi happy end-hez! (Jó, ez utóbbi mondatom talán egy csipetnyit spoileres volt. Nézzétek el nekem! )
Így végül a "kellemes jóllakottság"-, azaz a teljes elégedettség érzésével fejeztem be e könyv olvasását. Pedig... nem a kedvenc műfajom.
KÖSZÖNÖM G.R.!
A fejezetekre szedettsége nagyon bejön, főleg, ahogy az első oldalaikon rögtön kivannak írva-emelve az új helyszínek, mint a filmekben (pl mutatnak egy képet Párizsról, és a kép sarkára írják: "Párizs"). Ez nagyon letisztulttá, változatossá és könnyen érthetővé-követhetővé tette a történetet. Erre adok is egy jó nagy pirospontot!
Így hát kezdeném is a helyleírásokkal kapcsolatban a szót.2 komolyabb ilyen volt, és az első egy bengáli-öböli erdőről szólt. Eskü', nem vagyok oda az oldalakon át tartó leíró részekért. De ez... úgy magával ragadott, hogy elképzelni sem tudjátok! Kicsit natgeo./animalplanet feeling volt, de egy olyan narrátor elbeszélésével, aki rengeteg színt visz stílusával az amúgy is nagy szín-milliőbe. Frankón leesett az állam. Hát még mikor ebből a meghitt oldalakból egy hirtelen eldurranó vadászpuska véres brutalitást festett,- na... Ügyes vagy Gáborom, amellett, hogy elment az étvágyam az akkori ebédemtől, a vérem is felforrt a "gyász" okozta dühtől! És ezt bizony így kellett. Ebben a könyvben ez így volt jó!
Na vissza a helyekhez. BUDAPEST
Zseniális, ahogy írónk belefűzte a storyba a fővárosunkat, és sok budapesti lakos helyi ismeretét megszégyenítően tárja fel a város megannyi értékét és látványosságát. Szeretettel oszt meg velünk itt is minden apróságot, a történelmi emlékektől a Városligeten át a Rigoletto kávézóig, és még tovább... Bár jártam már nem 1x Bp-en, Gabrielünk szemén keresztül nézve egészen más színben láthattam. Igazi, és mégis nagyszerű színekben! Büszkeség töltött el ezen oldalakat olvasván, hisz' olyan jó, hogy e könyv is magában hordoz némi hungarycum-ot! Ráadásul úgy, hogy az ember abszolút nem számít rá.
Aztán... a helyeken túl (azaz belül) nyilván vannak szereplőink is.Méghozzá mindegyik kellőképp kidolgozva, és igazából... nekem mindegyik nagyon tetszett! A "rosszak" és a "jók" egyaránt. Ezzel kapcsolatban megemlíteném, hogy vannak durva és trágár megszólalások is (de csak 1-1fejezetben), ennek ellenére a galamblelkűek is olvassák csak el, max majd a vasárnapi mise előtt-után meggyónhatják...Ééés... bizony beigazolódott a megérzésem, nem igen lettem megkímélve az állatokkal szembeni brutalitástól (mondjuk az emberek közöttitől sem). De 'jába szegény, ez kellett a hitelességhez. Mivel ez nem mesekönyv. Ha a történetnek nem is, de amiről alapjaiban szól, annak megvannak a valóság alapjai. És sajnos ez gyakran nagyon "csúnya".
Viszont vannak benne szép dolgok is! A természeti adottságain és a gyönyörű állatokon túl, lett bele fűzve némi romantika... Ha eddig nem tudtátok, most kimondom: nem vagyok valami romantika fan. Olvasok azt is, de... nem a szívem csücske.Ennek ellenére azt mondom, ebbe a könyvbe kellett! Kellett, ami még egy kicsit lágyít rajta. - Lágyít a kegyetlen valóságon. És nagyon jól esett, mert nem az igazán szirupos, ömlengős formában kapott szerepet, hanem a kellemes, és már hosszú ideje a mélyben lassan megteremtődő, és csak most bimbódzó módon. Adam és Eve kapcsolata jó ideig inkább csak bensőséges, mint "szerelmetes", és szerintem pont ezzel a "tapintatossággal" megmelengetheti még a legridegebb szíveket is. Szóval úgy, hogy nem tolakodó és nem (még számomra sem) idegesítő. Továbbá a könyvnek egy jó része a családi-rokoni kapcsolatuk alakulásának történetét is leírja. És bár erre se nagyon számítottam, mikor belefogtam az olvasásába, egyáltalán nem bántam.
Pár pontjában emlékeztetett a "Pi élete" c.filmhez, pl itt is van költözés, és persze tigris (nem is egy). + egyes fejezetek Indiában játszódnak... és kb ennyi a közös pont! Maga a hangulata és a témája merőben eltérő.
...és ha már téma, pár szót megemlítenék róla:Hiába "nehéz ügy", őszintén örülök, hogy ezzel kapcsolatban jött meg Gabriel írhatnékja. Bár ő Indiába és (🎶Ó-ó-ó-) Afrikába vitt el minket ahhoz, hogy betekintést nyerjünk az ilyen jellegű problémákba, de ha úgy vesszük, nem kell messzire mennünk. (Jó, itt nem a fajok kipusztulása fenyeget, viszont rengeteg pl a bántalmazás.) Sokunknak sajnos elég csak a szomszédhoz átnéznie. Kutyák, macskák, haszonállatok, vagy díszállatok... teljesen mindegy melyiket nézzük, hihetetlen nagy gondok vannak az emberek fejében. Gyakran csak a tudatlanság (a szakértelem- és következetesség hiánya) végett, de van, hogy a primitív szemlélet és az empátia minden hiánya miatt esik rengeteg állat eszméletlen brutalitás, kínzás, és sajnos nem egyszer "gyilkosság" áldozatául. És most nem a haszonállat "feldolgozására" gondolok. (Nem vagyok vegetáriánus...) Hanem egyszerű "dolgokra", kezdve a tartáskörülményektől a nevelésen át a velük való együttélésig/munkáig. A pincsikutyától a tejhasznú marhán át a díszhalakig. Bőven lenne miről beszélni e témában a hazai állapotokról is.
Nem tudom, hogy erre mennyire érett meg a világ... De "A tigris szeme" egy jó kezdő lépés. Aki szereti az állatokat-tigriseket, annak azért érdemes elolvasni, aki nem, annak meg azért. Mindamellett, hogy teljes körű olvasói élményt nyújt - vannak benne kisebb humorral ízesített részek, kisebb akció, kisebb romantika, KIS dráma tragédiával, sőt, némi misztikum is lett belecsempészve - viszont aki ódzkodna tőle, nem kell aggódnia, mert nem követi folyamatosan a történetet, hanem csak az utolsó fejezetekben (2 alkalommal) van belefűzve. És mindamellett, hogy izgalmas és érdekes, szinte minden egyes pontjában ad elgondolkodtatnivalót is!
A legvége egy elég nagy fordulatot tartogatott számomra. Többé-kevésbé spoiler mentesen úgy tudnám mondani: éééén azt hittem, hogy egy másik női karakterrel boronálódik majd össze az ott írt pasi karakter. De tetszett a "megoldás", így szépen a helyére került minden egy igazi happy end-hez! (Jó, ez utóbbi mondatom talán egy csipetnyit spoileres volt. Nézzétek el nekem! )
Így végül a "kellemes jóllakottság"-, azaz a teljes elégedettség érzésével fejeztem be e könyv olvasását. Pedig... nem a kedvenc műfajom.
KÖSZÖNÖM G.R.!
Fotó: Bakonyi Márk
(Az eredeti bejegyzés e könyvről 2021 márciusában íródott.)