Gazi Béla - Pillanatok

A gyönyörű borítón belül olyan verseket olvashatunk, melyek rengeteg mély gondolatot- és üzenetet közvetítenek szeretetről, szerelemről, vágyról, bánatról, gyűlöletről, alázatról, tiszteletről, az élet megbecsüléséről, a PILLANATOK megéléséről. 

Szerzőjük pedig ezen versein 2-3 alkalommal lágyít egy-egy olyannal, amit úgy érzek, hogy inkább a költészet szeretetéből, csak a rímek alkotásának élvezetének szentelt. A rengeteg fontos üzenet közé kerülve ez az egy-két könnyedebb vers, mintegy talajlazítóként funkcionál, ezzel téve tökéletessé a kötetet. Mert sokan nem figyelnek rá, de ahogy az elvetett magnak is nehezére esik egy kemény talajban kikelni, úgy az emberek tudatának-lelkének is nehezére eshet egy üzenetet-tanítást befogadni, ha agresszívan, tömény mennyiségben próbálják ráerőszakolni. Úgyhogy a sok bölcs gondolat, hiába van csodálatos rímekbe komponálva, zárt fülekre találhat, ha nem engedjük a hallgatóságot egy kicsit "lassúzni" a sok pörgős zene közepette.

Költőnk (az én értelmezésemben) e verseivel leginkább arra tanít minket, hogy mily' fontos a pillanatok megélése. Hisz' csak akkor válhatnak szinte tampintható emlékekké, amiket szükség esetén mindig elő-elő húzhatunk a lelkünk fiókjaiból. Egy fiók az ünnepekre, egy a szerelmekre, egy a hitre, egy a bánatra, egy az örömre... és 1-1 mindenre, amit e versekben Béla megörökített. 

Köszönöm Béla, hogy e fiókok tartalmába betekinthettem, és még nagyon sok boldog, sikerekben gazdag pillanatot kívánok neked! 

A kötettel készült fotókról:

Mikor úgy határoztam, hogy Drágó kutyámat örökbefogadom, édesanyám megosztotta velem aggodalmát, aminek lényege az volt, hogy tudja, hogy milyen mélyen tudok szeretni, és épp ezért mekkora fájdalmat élek meg, mikor veszteség ér. És egy kutya élete a miénkben csak egy fejezet. Egy pillanat... Édesanyám már akkor aggódott (és figyelmeztetett), hogy hogyan fogom viselni, mikor az a pillanat - szeretett négylábú társam élete véget ér. Ezzel kapcsolatban elég volt pár halk szó tőle, értettem, s éreztem, hogy mire gondol. Ennek ellenére akartam. Akartam és akarom azt a pillanatot, mert bármily fájdalmas is lesz mikor véget fog érni, emlékezni fogok rá, szeretni fogom, és ez segíteni fog az utamon. Azt hiszem, Drágó kutyám az, aki igazán megtanított megbecsülni, s megélni a pillanatot. Ezért volt számomra egyértelmű, hogy Béla könyvével készült képeimen velem legyen.

Smink: Sóvári Dóra

Fotó: Pásztor Digi Gábor