Majsányi Kati - Erdőmese
2022.07.20
IFJÚSÁGI / FANTASY
Első ami megfogott, az a borító és a cím. Imádom a természetet, az erdőt, és kb mindent, ami zöld - egy regény esetén, ha ezek mellé ráadásul még fantasy is, akkor teljes a szerelem. Bár ennek ellenére sokáig várattam ezt a könyvet, annál nagyobb örömmel olvastam.
Szoktatok ifjúsági könyveket olvasni felnőtt létetek ellenére is? Én valójában már fiatalabbként sem olvastam valami sokat belőlük, de amióta magyar kortárs szerzőink könyveivel foglalkozom, azóta több is került nálam terítékre. És hát... nem mondanám, hogy a 29 éves fejemmel a kedvenceim közé tartoznának, de azért akad köztük is olyan, amit még évek múlva is szívesen olvasnék.
Az Erdőmese épp ilyen. Egy nagyszerűen megírt könyv, ami tanít, mégis kikapcsol, és melegséggel tölti meg olvasói szívét - mindezt igényesen, minőséggel tálalva, és a fiatalság számára is érthetően, de a felnőttekére is élvezhetően. Az egész könyvből sugárzik egyfajta harmónia, pedig több izgalmat + borús és boldog érzelmet egyaránt magába foglal.
(SPOILERES gondolatok következnek!)
A könyv két legfőbb főszereplője Márton és Detre. A történet az ő kisgyermekkoruk végével indul, mikor még gondtalanul játszhattak és csíntalankodhattak, de eljött a pillanat, hogy elinduljanak az ifjúvá- majd felnőtté válás útján. Apjuk egy jó barátja udvarába adja apródnak őket, hogy a legjobb kiképzésben részesülhessenek, s majd lovaggá válhassanak, ezzel biztosítva a jövőt számukra.
A történet egy középkorias atmoszférában játszódik, amit a fiúk anyja, az erdőtündér, aki leginkább varázslatossá tesz. Persze rajta kívül több tündér is létezik, és anyjuk révén a fiúk sem átlagos emberpalánták, de a sztori legjavában emberekként élnek és viselkednek. Mondjuk... a nemesebbik "fajtából", azaz sokkal tisztább a szívük, mint a legtöbbeknek - és épp emiatt kivételesek is a többi apród és a vár többi lakója között.
A szerző rengeteg "próba" elé állította karaktereit az Erdőmese történetével, de azt hiszem, hogy összességében a lényeg arra irányult, hogy legyőzzék a "gonoszt" nem csak a környezetükben, és a szeretteikre törők személyében, hanem önmagukban is. Az egész könyv több aspektusból és több fokozatban bemutatva tanítja olvasóit a természet-, de főként az egymás iránt érzett szeretet és tisztelet fontosságára. A szerző által felépített világban a tündérek például mintegy belelátnak, és "magukba szívják" az emberek érzéseit. A lelkük gyakorlatilag színtiszta, amit a környezetük tölt meg különböző érzésekkel. Részben ezért lett pl a tündérek fejedelme gonosszá, hisz' minél támadóbban, ellenségesebben álltak hozzá, annál jobban megtelt ezen érzésekkel, míg nem legyőzhetetlen szörnnyé vált. (Többek között az ő legyőzése ("megtisztítása") volt a fiúk első igazi "küldetése".)
Cselszövések, ármánykodás, bosszú, irígység, hazugság, féltékenység, becsvágy, szerelem, bizalom, és még megannyi érzelem, amit meg kell tanulniuk kezelni a karaktereknek.
Olyan érzelmekkel és "küzdelmekkel" kell szembenézniük, mint a legtöbb átlag embernek-gyereknek a való világban is, csak egy mesebeli világon át láttatva.
Fantasztikus. Nagyon szerettem minden mozzanatát, minden csavarját, minden szépségét, meghittségét és tanítását.
Egy gyönyörű történet, amit szívből ajánlanék bárkinek, akit vonz az erdő, minden meséjével!
Maradandó és szeretettel teli élmény volt az olvasása. Örülök, hogy rátaláltam!
Az Erdőmese épp ilyen. Egy nagyszerűen megírt könyv, ami tanít, mégis kikapcsol, és melegséggel tölti meg olvasói szívét - mindezt igényesen, minőséggel tálalva, és a fiatalság számára is érthetően, de a felnőttekére is élvezhetően. Az egész könyvből sugárzik egyfajta harmónia, pedig több izgalmat + borús és boldog érzelmet egyaránt magába foglal.
(SPOILERES gondolatok következnek!)
A könyv két legfőbb főszereplője Márton és Detre. A történet az ő kisgyermekkoruk végével indul, mikor még gondtalanul játszhattak és csíntalankodhattak, de eljött a pillanat, hogy elinduljanak az ifjúvá- majd felnőtté válás útján. Apjuk egy jó barátja udvarába adja apródnak őket, hogy a legjobb kiképzésben részesülhessenek, s majd lovaggá válhassanak, ezzel biztosítva a jövőt számukra.
A történet egy középkorias atmoszférában játszódik, amit a fiúk anyja, az erdőtündér, aki leginkább varázslatossá tesz. Persze rajta kívül több tündér is létezik, és anyjuk révén a fiúk sem átlagos emberpalánták, de a sztori legjavában emberekként élnek és viselkednek. Mondjuk... a nemesebbik "fajtából", azaz sokkal tisztább a szívük, mint a legtöbbeknek - és épp emiatt kivételesek is a többi apród és a vár többi lakója között.
A szerző rengeteg "próba" elé állította karaktereit az Erdőmese történetével, de azt hiszem, hogy összességében a lényeg arra irányult, hogy legyőzzék a "gonoszt" nem csak a környezetükben, és a szeretteikre törők személyében, hanem önmagukban is. Az egész könyv több aspektusból és több fokozatban bemutatva tanítja olvasóit a természet-, de főként az egymás iránt érzett szeretet és tisztelet fontosságára. A szerző által felépített világban a tündérek például mintegy belelátnak, és "magukba szívják" az emberek érzéseit. A lelkük gyakorlatilag színtiszta, amit a környezetük tölt meg különböző érzésekkel. Részben ezért lett pl a tündérek fejedelme gonosszá, hisz' minél támadóbban, ellenségesebben álltak hozzá, annál jobban megtelt ezen érzésekkel, míg nem legyőzhetetlen szörnnyé vált. (Többek között az ő legyőzése ("megtisztítása") volt a fiúk első igazi "küldetése".)
Cselszövések, ármánykodás, bosszú, irígység, hazugság, féltékenység, becsvágy, szerelem, bizalom, és még megannyi érzelem, amit meg kell tanulniuk kezelni a karaktereknek.
Olyan érzelmekkel és "küzdelmekkel" kell szembenézniük, mint a legtöbb átlag embernek-gyereknek a való világban is, csak egy mesebeli világon át láttatva.
Fantasztikus. Nagyon szerettem minden mozzanatát, minden csavarját, minden szépségét, meghittségét és tanítását.
Egy gyönyörű történet, amit szívből ajánlanék bárkinek, akit vonz az erdő, minden meséjével!
Maradandó és szeretettel teli élmény volt az olvasása. Örülök, hogy rátaláltam!