Florans Matias: Ankisza – A szkíta hercegnő
2023.09.23
TÖRTÉNELMI / ROMANTIKUS / AKCIÓ / KALAND / VERSES EPOSZ
Egy történelmi eposz, mely szinte azonos arányban tartalmaz romantikus, akció, és kaland elemeket.
Elsőként a borítót dicsérném, mivel a kiadó kínálatát böngészve nekem ez volt, ami a leginkább szemet szúrt, és a szkíta téma iránt érdeklődőknél valószínűleg hasonlóan eredményes lehet. Nekem nagyon tetszik, ahogy a könyv beltartalma is!
Elsőként a borítót dicsérném, mivel a kiadó kínálatát böngészve nekem ez volt, ami a leginkább szemet szúrt, és a szkíta téma iránt érdeklődőknél valószínűleg hasonlóan eredményes lehet. Nekem nagyon tetszik, ahogy a könyv beltartalma is!
A könyvben történelmi és fiktív karakterek egyaránt szerepelnek, és bár főszereplőnk (Ankisza) épp a fiktív táborhoz tartozik, olvashatunk itt Tomyrisról, aki a Masszaget szövetség ászi királynője volt, az ő férjéről, Arguntról, és a fiukról, Szpargapiszészről, és a történetben megtestesült gonosz: II. Kurus királyról, aki az Óperzsa Birodalom alapítója volt.
Ha valakinek ismerősen csengenek ezek a nevek, már rájöhetett, hogy a könyv története i.e. 530-ra datálható, és többnyire a Perzsa-Szkíta háborúnak témájára épült.
Hogy történelmileg mennyire hiteles, annak nem lehetek megmondója, mert bár érdekel a téma, sajnos az ismereteim igencsak szűkösek róla. Azt viszont őszintén mondhatom, hogy számomra egy nagyon élvezetes olvasmány volt, és ajánlom mindenkinek, aki szereti az eposzokat, vagy ha csak barátkozna a rímekkel kovácsolt történetekkel. És persze azoknak is üdítő élményt nyújthat, akik szeretik/érdeklődnek a történelem ezen korszaka, és a szkíta népcsoport iránt.
Bennem jól eső nosztalgikus érzéseket is sikerült keltenie, mivel tizenévesként az egyik bátyámmal hagyományörző körökben mozgolódtunk és íjásztunk is, nekem ráadásul egy szkíta íjam volt, amit soha nem fogok elfelejteni.
Nagyon köszönöm az élményt a szerzőnek, és a lehetőséget a kiadónak, hogy olvashattam Ankisza történetét!
...és csak megemlíteném, hogy szerintem jó lenne, ha napjainkban több hasonló (verses) eposz kerülne kiadásra, mert sokkal szórakoztatóbb, befogadhatóbb módon lehetne így egyes témákat a nagyközönség elé tárni. Ilyesmikre is jó lenne pályázatokat kiírni, és újra feleleveníteni ezt a műfajt, ahelyett, hogy a már lerágott csontokat újra és újra az olvasókra erőltetnék!
Ha érdekel a könyv, keresd a kiadó webshopján:
Ha valakinek ismerősen csengenek ezek a nevek, már rájöhetett, hogy a könyv története i.e. 530-ra datálható, és többnyire a Perzsa-Szkíta háborúnak témájára épült.
Hogy történelmileg mennyire hiteles, annak nem lehetek megmondója, mert bár érdekel a téma, sajnos az ismereteim igencsak szűkösek róla. Azt viszont őszintén mondhatom, hogy számomra egy nagyon élvezetes olvasmány volt, és ajánlom mindenkinek, aki szereti az eposzokat, vagy ha csak barátkozna a rímekkel kovácsolt történetekkel. És persze azoknak is üdítő élményt nyújthat, akik szeretik/érdeklődnek a történelem ezen korszaka, és a szkíta népcsoport iránt.
Bennem jól eső nosztalgikus érzéseket is sikerült keltenie, mivel tizenévesként az egyik bátyámmal hagyományörző körökben mozgolódtunk és íjásztunk is, nekem ráadásul egy szkíta íjam volt, amit soha nem fogok elfelejteni.
Nagyon köszönöm az élményt a szerzőnek, és a lehetőséget a kiadónak, hogy olvashattam Ankisza történetét!
...és csak megemlíteném, hogy szerintem jó lenne, ha napjainkban több hasonló (verses) eposz kerülne kiadásra, mert sokkal szórakoztatóbb, befogadhatóbb módon lehetne így egyes témákat a nagyközönség elé tárni. Ilyesmikre is jó lenne pályázatokat kiírni, és újra feleleveníteni ezt a műfajt, ahelyett, hogy a már lerágott csontokat újra és újra az olvasókra erőltetnék!
Ha érdekel a könyv, keresd a kiadó webshopján: