Kirsch Ákos: Rejtély Szalonikiben
2023.08.30
AKCIÓ / KALAND / KRIMI / THRILLER
Egy akciódús krimi regény némi thriller fűszerezéssel...
A szerző ügyesen vegyíti a zsánereket, és a kalandos vonulata ellenére sem csak átrohanunk a történeten. Majdhogynem helytörténeti dokumentumként is funkcionál, mivel a szerző olyan szépen bemutatja a helyi látványosságokon keresztül a jelene mellett a múltját is Szalonikinek és környékének. Érezhető a lapokról, hogy mennyire szereti és ismeri ezt a térséget, ami által az olvasók számára is sokkal realisztikusabbá válnak a könyv helyszínei.
Ám de, ha már elő került a "realisztikusság"... számomra mindig kulcskérdés egy nem fantasy történetnél, hogy mennyire sikerül a realitás talaján maradnia a szerzőknek. A túlzottan elrugaszkodott, irreális dolgok nálam rontják az olvasási élményt egy ilyen jellegű könyvnél. A szerző ezen kötetében csak 1 ilyen rész volt, ami számomra sántított ezügyben...
SPOILER!
A könyv közepe felé derül ki, hogy a zsaruk is nyakig sárosak az ügyben, azaz a korruptságuk miatt Oszkár nem fordulhat hozzájuk segítségért. De ezt még azelőtt eldöntötte, hogy ez kiderült volna, ami számomra abszurd volt, tekintve, hogy mik történtek vele, és hogy ő (még a könyv elején) nem éppen egy akcióhős jellegű karakter. A logikám azt diktálná, hogy már akkor, telefonon értesítenie kellett volna a rendőrséget, mikor feldúlva találta Lea lakását. De nem így történt, hanem valamivel később rátámadtak, és önvédelemből lelőtte a támadóját. És ekkor döntötte el, hogy nem szól a zsaruknak. Ha itt derült volna ki, hogy korruptak, akkor meg is értettem volna... de az jóval később volt.
Emiatt a könyv elején engem igen pesszimistává tett, hogy miként fogja számomra is élvezhetővé tenni ezt a történetet, mert ha ilyen jellegű "balgaságokkal" lesz tele, akkor nagyon csalódott leszek. De nem így történt!
Szerencsére ettől eltekintve a karakterek döntései és cselekedetei, azaz a cselekmény szépen logikusan volt kidolgozva, és a háttérben húzódó összefüggések is okosan lettek megalkotva majd felgöngyölítve.
Kifejezetten tetszett, ahogy belefűzte a szerző egy korábbi történetének szálát e könyve történetébe, mindezt úgy, hogy annak ismerete nem szükséges ahhoz, hogy ezt megérthessük. De nem állt meg itt, hanem már e történeten belül belefogott egy következő kiépítésébe, azaz ennek a történetének is vélhetően lesz folytatása. Ezt nagyon profi módon oldotta meg.
Ahogy a már előző általam olvasott könyvében (A hegy árnyékában), itt is volt nem egy bölcs gondolat a sorok közé rejtve, és több lírikusan megfogalmazott mondat is díszítette a szöveget. Egy ilyen izgalmas, akciódús, gyorsan pörgő cselekményű könyvben nekem mindig felüdülés ilyeneket olvasni, már-már keresem őket. Örülök, hogy Ákos oda figyel rá, hogy találhassak is!
A karakterek a történet szempontjából szerintem kellőképp kidolgozottak voltak, bár lehet, hogy egyesek kissé felületesnek érezhetik őket. Nekem bejött ez a kis turistából fejlődő szerelméért küzdő hős szerep amit Oszkár kapott, Iliász is hozta a szimpatikus nyomozó feelinget, és Lea is a ketrecbe zárt tigris benyomást.
Tudom, nem a szerelmi vonalon volt a hangsúly, de ha a szerző használ egy történetben ilyesfajta vonulatot is, lehet, hogy e tekintetben még kicsit elkél a fejlődés... számomra elsietett és cukormázas volt kissé, ilyen téren valahogy nem éreztem teljesen karakterhűnek Lea és Oszkár megnyilvánulásait.
Amit viszont még kiválónak tartok e mű tekintetében, az a történet íve. Nagyszerűen van felépítve a hangulat elmélyítése, egyre borongósabb, egyre durvább és brutálisabb jeleneteknek lehetünk "tanúi", plusz ami egy kriminél nagyon fontos, a rejtélyek is szépen, apránként bontakoznak ki.
Az általam vélt botlások ellenére kiváló szórakozást nyújthat a krimi kedvelő olvasóknak. Nagyon örülök, hogy olvashattam, és remélem, hogy a történet folytatásáról sem maradok le, mert nagyon kíváncsi lennék rá!
Ha pedig egy izgalmas, akciódús krimire vágysz, ne is hagyd ki:
Ám de, ha már elő került a "realisztikusság"... számomra mindig kulcskérdés egy nem fantasy történetnél, hogy mennyire sikerül a realitás talaján maradnia a szerzőknek. A túlzottan elrugaszkodott, irreális dolgok nálam rontják az olvasási élményt egy ilyen jellegű könyvnél. A szerző ezen kötetében csak 1 ilyen rész volt, ami számomra sántított ezügyben...
SPOILER!
A könyv közepe felé derül ki, hogy a zsaruk is nyakig sárosak az ügyben, azaz a korruptságuk miatt Oszkár nem fordulhat hozzájuk segítségért. De ezt még azelőtt eldöntötte, hogy ez kiderült volna, ami számomra abszurd volt, tekintve, hogy mik történtek vele, és hogy ő (még a könyv elején) nem éppen egy akcióhős jellegű karakter. A logikám azt diktálná, hogy már akkor, telefonon értesítenie kellett volna a rendőrséget, mikor feldúlva találta Lea lakását. De nem így történt, hanem valamivel később rátámadtak, és önvédelemből lelőtte a támadóját. És ekkor döntötte el, hogy nem szól a zsaruknak. Ha itt derült volna ki, hogy korruptak, akkor meg is értettem volna... de az jóval később volt.
Emiatt a könyv elején engem igen pesszimistává tett, hogy miként fogja számomra is élvezhetővé tenni ezt a történetet, mert ha ilyen jellegű "balgaságokkal" lesz tele, akkor nagyon csalódott leszek. De nem így történt!
Szerencsére ettől eltekintve a karakterek döntései és cselekedetei, azaz a cselekmény szépen logikusan volt kidolgozva, és a háttérben húzódó összefüggések is okosan lettek megalkotva majd felgöngyölítve.
Kifejezetten tetszett, ahogy belefűzte a szerző egy korábbi történetének szálát e könyve történetébe, mindezt úgy, hogy annak ismerete nem szükséges ahhoz, hogy ezt megérthessük. De nem állt meg itt, hanem már e történeten belül belefogott egy következő kiépítésébe, azaz ennek a történetének is vélhetően lesz folytatása. Ezt nagyon profi módon oldotta meg.
Ahogy a már előző általam olvasott könyvében (A hegy árnyékában), itt is volt nem egy bölcs gondolat a sorok közé rejtve, és több lírikusan megfogalmazott mondat is díszítette a szöveget. Egy ilyen izgalmas, akciódús, gyorsan pörgő cselekményű könyvben nekem mindig felüdülés ilyeneket olvasni, már-már keresem őket. Örülök, hogy Ákos oda figyel rá, hogy találhassak is!
A karakterek a történet szempontjából szerintem kellőképp kidolgozottak voltak, bár lehet, hogy egyesek kissé felületesnek érezhetik őket. Nekem bejött ez a kis turistából fejlődő szerelméért küzdő hős szerep amit Oszkár kapott, Iliász is hozta a szimpatikus nyomozó feelinget, és Lea is a ketrecbe zárt tigris benyomást.
Tudom, nem a szerelmi vonalon volt a hangsúly, de ha a szerző használ egy történetben ilyesfajta vonulatot is, lehet, hogy e tekintetben még kicsit elkél a fejlődés... számomra elsietett és cukormázas volt kissé, ilyen téren valahogy nem éreztem teljesen karakterhűnek Lea és Oszkár megnyilvánulásait.
Amit viszont még kiválónak tartok e mű tekintetében, az a történet íve. Nagyszerűen van felépítve a hangulat elmélyítése, egyre borongósabb, egyre durvább és brutálisabb jeleneteknek lehetünk "tanúi", plusz ami egy kriminél nagyon fontos, a rejtélyek is szépen, apránként bontakoznak ki.
Az általam vélt botlások ellenére kiváló szórakozást nyújthat a krimi kedvelő olvasóknak. Nagyon örülök, hogy olvashattam, és remélem, hogy a történet folytatásáról sem maradok le, mert nagyon kíváncsi lennék rá!
Ha pedig egy izgalmas, akciódús krimire vágysz, ne is hagyd ki:
Pár idézet a könyvből:
"...elhatározta, hogy nem mutat félelmet és kitart. Akár egy tengerből kiemelkedő szikla, úgy fogja állni a fájdalom hullámait."
"- Tehát azt állítja, hogy elárulja a hazáját idegen érdekek szolgálatában? - szörnyülködött Oszkár, mire Lazárosz csak vállat vont.
- Én mindig a nagyobb képet nézem. A történelem vásznára csak azok festhetnek, akiknél ott az ecset."
"Kívülállónak éreztem magam, állandó céltáblának, akit furcsasága miatt következmények nélkül bánthattak."
"Tehetetlen, akár a gyalog a sakktáblán, amikor szembe kerül a bástyával."
"Nem szeretett vakon rohanni a harcba, számító természete általában passzívabb, de ravaszabb lépésekre sarkallta."
"Csapdába esett legyek voltak csupán ellenfeleik pókhálójában."
"- Logikát keres, ahol csak hatalomvágy található..."
"Néha át kell hágni a szabályokat, hogy célt érjünk."
"Nem számított, milyen küldetést kellett teljesíteniük, pénzért, akár még a saját anyjukat is elásták volna. Volt köztük, aki meg is tette."
"Pusztít, ám életet is ad, akárcsak megtisztulást, amire nagy szükségünk van, hiszen egy romlott kor gyermekei vagyunk."
"A golyók szikrákat hányva ütöttek lyukat a jármű oldalán és motorháztetőjén, szilánkosra zúzták a szélvédőt, miközben átjárták a kocsiban ülők testét."
"...a félelem hideg leple alatt feltámadt dacos ellenállásának tüze, miközben az elrablóira pillantott."
"Kabócák énekétől zengett az erdő, valahol hangosan károgó varjak rondítottak bele a rovarok koncertjébe, miközben feszültség izzott a levegőben."
"Tekintetével a párába vesző horizontot bámulta, miközben gondolatai örvényként kavarogtak a fejében."
"Csönd uralkodott a kékre, fehérre és sárgára festett házak között, egy kóbor macskán kívül semmi nem mozdult, az Alsóváros zaja tompán hatolt el idáig."
"Bizonytalan időket élünk, politikai irányzatok, ideológiák jönnek és mennek, miközben nő a feszültség nem csak a társadalomban, hanem országok között is. Ezek a folyamatok sosem véletlenek, mesterségesen generálják őket. Ahol létrejön a káosz ott könnyű a zavarosban halászni."
Kirsch Ákos: A hegy árnyékában és más novellák c. kötetéről írt véleményemet itt olvashatjátok:
"...elhatározta, hogy nem mutat félelmet és kitart. Akár egy tengerből kiemelkedő szikla, úgy fogja állni a fájdalom hullámait."
"- Tehát azt állítja, hogy elárulja a hazáját idegen érdekek szolgálatában? - szörnyülködött Oszkár, mire Lazárosz csak vállat vont.
- Én mindig a nagyobb képet nézem. A történelem vásznára csak azok festhetnek, akiknél ott az ecset."
"Kívülállónak éreztem magam, állandó céltáblának, akit furcsasága miatt következmények nélkül bánthattak."
"Tehetetlen, akár a gyalog a sakktáblán, amikor szembe kerül a bástyával."
"Nem szeretett vakon rohanni a harcba, számító természete általában passzívabb, de ravaszabb lépésekre sarkallta."
"Csapdába esett legyek voltak csupán ellenfeleik pókhálójában."
"- Logikát keres, ahol csak hatalomvágy található..."
"Néha át kell hágni a szabályokat, hogy célt érjünk."
"Nem számított, milyen küldetést kellett teljesíteniük, pénzért, akár még a saját anyjukat is elásták volna. Volt köztük, aki meg is tette."
"Pusztít, ám életet is ad, akárcsak megtisztulást, amire nagy szükségünk van, hiszen egy romlott kor gyermekei vagyunk."
"A golyók szikrákat hányva ütöttek lyukat a jármű oldalán és motorháztetőjén, szilánkosra zúzták a szélvédőt, miközben átjárták a kocsiban ülők testét."
"...a félelem hideg leple alatt feltámadt dacos ellenállásának tüze, miközben az elrablóira pillantott."
"Kabócák énekétől zengett az erdő, valahol hangosan károgó varjak rondítottak bele a rovarok koncertjébe, miközben feszültség izzott a levegőben."
"Tekintetével a párába vesző horizontot bámulta, miközben gondolatai örvényként kavarogtak a fejében."
"Csönd uralkodott a kékre, fehérre és sárgára festett házak között, egy kóbor macskán kívül semmi nem mozdult, az Alsóváros zaja tompán hatolt el idáig."
"Bizonytalan időket élünk, politikai irányzatok, ideológiák jönnek és mennek, miközben nő a feszültség nem csak a társadalomban, hanem országok között is. Ezek a folyamatok sosem véletlenek, mesterségesen generálják őket. Ahol létrejön a káosz ott könnyű a zavarosban halászni."
Kirsch Ákos: A hegy árnyékában és más novellák c. kötetéről írt véleményemet itt olvashatjátok:
