L. J. Wesley: 12 első randi
2023.04.09
ROMANTIKUS / HUMOROS
Wesley-től ez az 5. kötet, amit olvastam, és nem tagadom, hogy annak ellenére, hogy az előzőekkel egészen elégedett voltam, ettől egy kicsit tartottam...
A Mogul Kiadó lepett meg vele egyik alkalommal, amikor nagy pakk recenziós könyvet küldött számomra. Szerintem már van 1 éve, hogy várja a sorát... és most végre elővettem!
Ódzkodásom leginkább a brutál rózsaszín borítóra és a fülszövegre vezethető vissza, nagyon úgy éreztem, hogy nem valószínű, hogy az én világom lenne ez a könyv. No de, értek már meglepetések, és azokból tanulva nem volt kérdés, hogy adok ennek a kötetnek is egy esélyt.
A Mogul Kiadó lepett meg vele egyik alkalommal, amikor nagy pakk recenziós könyvet küldött számomra. Szerintem már van 1 éve, hogy várja a sorát... és most végre elővettem!
Ódzkodásom leginkább a brutál rózsaszín borítóra és a fülszövegre vezethető vissza, nagyon úgy éreztem, hogy nem valószínű, hogy az én világom lenne ez a könyv. No de, értek már meglepetések, és azokból tanulva nem volt kérdés, hogy adok ennek a kötetnek is egy esélyt.
Már a történet kezdetén éreztem, hogy különösebb gond nélküli olvasás lesz ez a regény is, és ez leginkább annak köszönhető, amit én csak úgy hívok: Wesley-féle humor.
Bizony ám, a szerző itt sem tagadta meg önnön stílusát, és le merem fogadni, hogy ha nem lenne a könyvön a neve, akkor is tudnám, hogy ő írta. Azaz biztosra veszem, hogy felismertem volna.
És mint kiderült, annyira nem is romantikus ez a romantikus regény, hogy a falra kéne másznom tőle. Sokkal inkább humoros, bár tény, hogy a történet témáját tekintve romantikusnak is tekinthető... viszont ha belegondolok, szinte alig van benne némi romantika.
(Innentől SPOILER veszély!)
...mert hogy: odáig nem igen jutott el egyik karakterrel sem a főszereplő, hogy romantikázhattak volna.
A sztori, ahogy a fülszöveg is írja, lényegében arról szól, hogy egy szakítás után már fél éve depresszióban sínylődő fiatal nő elkezd újra randizni, méghozzá a barátnője unszolására. De nem ám akárhogy, hanem épp ez a barátnője intézi neki a randi partnereket, mégpedig a Tinderről.
A legtöbb ilyen jellegű történettől eltérően viszont az elsődleges cél nem az, hogy pasit fogjanak a főszereplőnek, hanem az, hogy újra elkezdjen élni, újra megbecsülje magát, és rendbetegye az életét.
Talán annyira nem lepek meg senkit, ha elárulom, hogy a foglalkozás el is éri a célját... mindeközben pedig rengeteg muris helyzetbe kerül a főszereplő, amikkel amellett, hogy nagyon szórakoztatóvá lett téve ez a könyv, voltaképpen tanulságossá is. Ugyanis a furcsábbnál furcsább helyzeteket szerintem sok esetben egészen példaértékűen reagálta le a karakter.
Wesley nagyon a vicces irányba vitte a témát, holott a történet alapja, azaz az, hogy miért is volt olyan depressziós Sam (a főszereplő), szerintem cseppet sem kellett volna, hogy mellékes legyen. És az ezzel kapcsolatos infók számomra, mint olvasó számára igencsak "mellékesen" lettek a tudtomra adva. Nem mondom, hogy rossz volt ez így, viszont a karakter depressziójának hátterében voltak nagyon komoly, egy nő életében cseppet sem elhanyagolhatónak számító "sebek". Azaz nem csak szimplán a szakítás, hanem olyan dolgok estek meg vele, amik miatt az a fél év depi még istenesnek mondható. Úgy gondolom, hogy ha ezeket a dolgokat elég komolyan vette volna a szerző, akkor a történet folyamán többször is felmerülhettek, előjöhettek volna.
De mint mondtam, nagyon elvitte a szórakoztató irányba a könyvet, amivel nincs is baj, viszont ilyen okán lehet, hogy a karakter depressziója miértjeinek kevésbé durva dolgok reálisabbak lehettek volna a sztori szempontjából. Azaz ezt a részt úgy vélem, hogy egy cseppet túltolta a szerző.
Ez viszont e regény esetében szinte csak szőrszálhasogatás a részemről! Mert a maga nemében egy teljesen jó, könnyed és szórakoztató kis könyv, amit bátran ajánlok mindenkinek, aki ilyen jellegű kikapcsolódásra vágyna.
Bár az előző Wesley-s könyveim sokkal jobban tetszettek, nagyon örülök, hogy módomban állt ezt is megismerni. Egy estés kikapcsolódásra teljesen jó volt, úgyhogy köszönöm a lehetőséget, hogy olvashattam!
Bizony ám, a szerző itt sem tagadta meg önnön stílusát, és le merem fogadni, hogy ha nem lenne a könyvön a neve, akkor is tudnám, hogy ő írta. Azaz biztosra veszem, hogy felismertem volna.
És mint kiderült, annyira nem is romantikus ez a romantikus regény, hogy a falra kéne másznom tőle. Sokkal inkább humoros, bár tény, hogy a történet témáját tekintve romantikusnak is tekinthető... viszont ha belegondolok, szinte alig van benne némi romantika.
(Innentől SPOILER veszély!)
...mert hogy: odáig nem igen jutott el egyik karakterrel sem a főszereplő, hogy romantikázhattak volna.
A sztori, ahogy a fülszöveg is írja, lényegében arról szól, hogy egy szakítás után már fél éve depresszióban sínylődő fiatal nő elkezd újra randizni, méghozzá a barátnője unszolására. De nem ám akárhogy, hanem épp ez a barátnője intézi neki a randi partnereket, mégpedig a Tinderről.
A legtöbb ilyen jellegű történettől eltérően viszont az elsődleges cél nem az, hogy pasit fogjanak a főszereplőnek, hanem az, hogy újra elkezdjen élni, újra megbecsülje magát, és rendbetegye az életét.
Talán annyira nem lepek meg senkit, ha elárulom, hogy a foglalkozás el is éri a célját... mindeközben pedig rengeteg muris helyzetbe kerül a főszereplő, amikkel amellett, hogy nagyon szórakoztatóvá lett téve ez a könyv, voltaképpen tanulságossá is. Ugyanis a furcsábbnál furcsább helyzeteket szerintem sok esetben egészen példaértékűen reagálta le a karakter.
Wesley nagyon a vicces irányba vitte a témát, holott a történet alapja, azaz az, hogy miért is volt olyan depressziós Sam (a főszereplő), szerintem cseppet sem kellett volna, hogy mellékes legyen. És az ezzel kapcsolatos infók számomra, mint olvasó számára igencsak "mellékesen" lettek a tudtomra adva. Nem mondom, hogy rossz volt ez így, viszont a karakter depressziójának hátterében voltak nagyon komoly, egy nő életében cseppet sem elhanyagolhatónak számító "sebek". Azaz nem csak szimplán a szakítás, hanem olyan dolgok estek meg vele, amik miatt az a fél év depi még istenesnek mondható. Úgy gondolom, hogy ha ezeket a dolgokat elég komolyan vette volna a szerző, akkor a történet folyamán többször is felmerülhettek, előjöhettek volna.
De mint mondtam, nagyon elvitte a szórakoztató irányba a könyvet, amivel nincs is baj, viszont ilyen okán lehet, hogy a karakter depressziója miértjeinek kevésbé durva dolgok reálisabbak lehettek volna a sztori szempontjából. Azaz ezt a részt úgy vélem, hogy egy cseppet túltolta a szerző.
Ez viszont e regény esetében szinte csak szőrszálhasogatás a részemről! Mert a maga nemében egy teljesen jó, könnyed és szórakoztató kis könyv, amit bátran ajánlok mindenkinek, aki ilyen jellegű kikapcsolódásra vágyna.
Bár az előző Wesley-s könyveim sokkal jobban tetszettek, nagyon örülök, hogy módomban állt ezt is megismerni. Egy estés kikapcsolódásra teljesen jó volt, úgyhogy köszönöm a lehetőséget, hogy olvashattam!
Szeretnél Wesley könyveket beszerezni? Tedd a shop.konyvmogul.hu - A magyar szerzők webáruháza-ról, ahol a MINDALETH kuponkódot használva 10% árengedménnyel vásárolhatsz!
A szerző többi kötetetéről írt véleményem a velük készült Mindaleth fotókkal:
Brooke - A testem a börtönöm:
O.N.S. - Egyéjszakás kaland:
Egy űrállomás-takarító naplója:
Hetedhét Birodalom:
