A fantasy zsáner kedvelői nem csoda, ha ezt a borítót meglátva elalélnak, hisz' tényleg fantasztikus! (Borítótervezés: Kim H. Angel és Lászlóczki Richárd)
Engem mégis leginkább a fülszöveg hozott lázba, ami szerintem ritka jóra sikerült:
Első ami megfogott, az a borító és a cím. Imádom a természetet, az erdőt, és kb mindent, ami zöld - egy regény esetén, ha ezek mellé ráadásul még fantasy is, akkor teljes a szerelem. Bár ennek ellenére sokáig várattam ezt a könyvet, annál nagyobb örömmel olvastam.
Ez a borító szerintem brutál jó! Részletgazdag, egyedi, figyelemfelkeltő, és ami számomra a legdícséretesebb, hogy csakugyan, mint Stian előző köteténél, telejsen adja a benne rejlő történetet - mi több, egy jelenetet belőle!
Úgyhogy továbbra is jár a nagy taps a borítóért és az illusztrációkért Mihályfi- Tóth Alexnek! (Redart Illustrations)
Suifa előző kötetéből kiindulva a borító képének ezúttal nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. És hát... jól is tettem. Ahogy az 1. résznél, úgy bár itt is csodaszép a borító, de azon kívül, hogy egy angyalt ábrázol, semmi összefüggést nem látok rajta a történettel. A képen szereplő angyal egyik történetbeli angyalra sem hasonlít (egy kicsit sem)...
Megszoktam említeni, hogy az ilyen jellegű, "rajzolt" borítóképeknek az a "veszélye", hogy - gyakran tévesen - az olvasók "alábecsülik" a beltartalmuk "komolyságát". Pedig ez a történet sem gyerekmese! Oké, ifjúsági, de abszolút az a kategória, amit felnőttek is élvezhetnek! (És megsúgom, hogy a "lelkizős" témáján túl van benne egy-két...
Nagyon tetszenek ezek a kis könyvek! Igényes, egyedi, szép borítóikat és a bennük levő aranyos illusztrációkat Pongrácz Edit készítette.
A borítójáért teljesen odáig vagyok. Még ha gyerekeknek is szól, felnőttként is megfogott, és mint fantasy kedvelő, a varázslatos, boszorkányos dolgok naná, hogy érdekelnek! A cím aranyos, emlékezetes, a kép pedig úgyszint, de az aranyosság mellett van benne némi rejtélyésség és komolyság - épp, ahogy a történetben is, azaz a borító szerintem...
Ez a könyv ritka megkapó borítót és címet kapott, esetemben legalábbis maximálisan bejelzett az "EZ ÉRDEKEL" "riasztó".
(Borítóterv: Németh Gyula)
Ééés igen... azon könyvek egyike, amiket még olvasatlanul fotóztunk, s így csak a borítóra-fülszövegre hagyatkozhattunk. Azaz... jelen esetben csak a borítóra.
Melyik angyal imádónak ne jönne be egy ilyen borító?
Szóval maga a borító igazán megkapó, gyönyörű! ( Németh Balázs készítette, Vasilina Holodilina digitális művész képének felhasználásával.)
Viszont! Megtévesztő is... Hisz' attól eltekintve, hogy angyal van rajta, na meg egy baba... alig van összefüggésben a könyv történetével. A benne...
A borító egész nosztalgikus, nem az a "hű de mai modern", de részben talán épp emiatt is megkapó. Édesapám régi fantasy regényeire emlékeztet... szinte érzem a kissé dohos szagot ahogy ránézek - persze ez egy vadi új példány, úgyhogy csak a képzeletem játszik.
Az illusztrációk pedig iszonyat jók! (Egy részüket láthatjátok a képemen...)...
